Kedden Budapesten jártam. Ott volt a teljes titkársági csapat: Kati, Éva, Zsolti, Titusz és én is. Nagyon hatékonyak voltunk. Jó Titusszal együtt dolgozni: ha elő vannak készítve a dolgok, gyorsan tud dönteni :-). Szóval a keddi nap utazással és megbeszélésekkel telt. Jó volt látni Kunszabót, Angélát, a többieket az irodában, akikkel már rég találkoztam. Még Ámosz testvérrel is találkoztam.

Szerdán itthon befejeztem a nyomdai anyagokat, amiket kedden megbeszéltünk. Az üdvözlő lap nehezen akart összeállni, mert teljesen új megjelenési koncepciót kellett hozzá alkotni és nehezen akart megszületni az ötlet. De végül összeállt.

Katié a postázás összeállítása: én is bányásztam adatokat a munkatársakról (251) és az adatbázisban szereplő résztvevőkről (1465), akinek van postacímük (kb. 800).

Felkerült a weboldalra még a Koorinélius kurzus meghívója, remélem tetszeni fog az grafikus ajánlója. A Timóteus kurzus anyagait feltettem a Bandistákra, hogy ezzel is haladjak.

Ja, és egy lényeg: Adalbert volt nálam szerdán és megnéztük, hogy mit alapított a lengyel püspökkari konferencia. Leesett az állam. Ezek megcsináltak azt, amiről mi csak álmodunk: egy teljes bizottság, rengetek ember, idő, pénz. Összegyűjtötték mindazt, amit eddig alkottak. ÉS létrehoztak egy összlengyelországi evangelizációs iskolát. Négy modulja van, az első a kérügma. A csapatban benne van a lemóngyelországi Szent András Evangelizációs Iskola, és a többi iskola is, ami a KEKAKO időkből származik és saját névvel ment tovább. A projekt 4 koordinátora közül az egyik a lengyelországi igazgatónk: O. Krzysztof Czerwionka. Amikor elhozták a lengyel testvérek a közösség kurzust Magyarországra a kilencvenes években, azt gondoltuk, hogy Lengyelország a régi formákban gondolkodik, mert azok működnek náluk és mi fogunk elől járni. Na, ők most egy lépéssel leléptek bennünket. Miért? Mert látó püspökeik vannak.