János kurzus

A János kurzus, amelyen 2004. nyarán részt vettem, életem egyik legfelrázóbb eseménye volt. Már két éve adtam át életem Jézusnak, de sajnos senki nem volt, aki elmondta volna, mit jelent pontosan Jézus tanítványának lenni ma. Úgy mentem el erre a kurzusra, hogy jól tudtam, nekem már nincs hova mennem. Mégis tele voltam kérdésekkel és sebekkel. És ott minden kérdésemre választ kaptam, rengeteg tapasztalatom került rendszerbe, és átláthattam, megérthettem életem utóbbi két évének történéseit. De a legnagyobb, ami velem történt, az egy hatalmas Isten-élményből fakadó belső gyógyulásom volt. A két év alatt először hagytam magam igazán szeretni Istennek. Megtapasztaltam milyen szabadon szerelmesnek lenni a Mesterbe, és megrészegedni az Ő végtelen csodálatosságától.

Epilepsziás vagyok. Gondolom ismeritek ezt a betegséget. Elég sok típusa van; nekem nagy rohamos epilepsziám van. Nem ez a legszebb dolog, amit emberi szem láthat a világon. Ez már egészen kicsi korom óta rányomta bélyegét az önértékelésemre. És Jézus megmutatta, hogy Ő úgy tart csodálatosnak, ahogy vagyok. És akkor is ugyanazzal a szerelemmel szeret és gyönyörködik bennem, ha mások megijednek, félnek, netán undorodnak tőlem, mert rohamom van.

Jézus az egyetlen Mesterem, és Ő szeret engem, mindig velem van. Felszabadított és meggyógyított, hogy én is szabadon szerethessem és követhessem Őt örökre.

„… mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas…” /Lk. 1, 49/ Bizony nagyobb csoda volt ez nekem, mintha a betegséget vette volna el!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

A világ legcsodálatosabb dolga, ami egy emberrel történhet, az az, hogy Jézus Krisztus tanítványa lesz. Bátorítok mindenkit, hogy menjen el a János kurzusra, hogy a Mester a fülébe súghassa a titkot…!

  • nabi