„Íme, fogansz a méhedben és fiút szülsz" (Lk. 1,31)

Mire gondolhatott Mária, amikor már csak 2 hét volt Jézus születéséig?

Gondolhatta talán ezeket:
Milyen lesz a szeme? Hasonítani fog rám? Nemsokára megtudom, nemsokára kiderül! Hamarosan találkozunk és a kezembe foghatom Őt, az Istengyermek Jézust!”
Milyen nagy fokú várakozás, kíváncsiság, öröm és készülődés, az egyre közeledő találkozás izgalma tölthette be Máriát! Egyre jobban, egyre teljesebben.

Biztos voltak kérdései is...
Például nem tudta, hogy fognak eljutni Názáretből Betlehemig? Hogy kelnek majd át a Jordánon?
Mit fognak enni a több napos úton? Hol fognak megszállni Józseffel?

De az is biztos, hogy Mária tudta: Isten velük lesz. Az Ő oltalma alatt járnak.
Nem látott előre szinte semmit az előttük álló, több, mint 100 km-es útból, a várható nehézségekből. Ezért, ahogy szokta, mindent az Atyára bízott. Remélt és hitt. Ez átsegítette őt és erőt adott neki, hogy nekivágjon az útnak Józseffel együtt.

Már csak 2 hét és megünnepeljük Jézus Krisztus születésnapját!
Kérjük az Atyát, adja meg számunkra is a készülődés, az egyre közeledő találkozás izgalmát. Újítsa meg a bizalmunkat, hitünket, hogy minden dolgunkat Rá tudjuk bízni.

Ahogy Mária.