„Amikor Fülöp-kurzusra jelentkeztem, romokban hevertem. Részvéttel volt irántam egy nagyon kedves barátom, aki szép óvatosan kiformálta bennem a kurzusra mondott „igen”-emet.

A kurzus első nagy meglepetése az volt, hogy a tanítók úgy szóltak Istenről, hogy csak ittam és ittam a szavakat: mintha csak egy száraz szivacs lett volna a lelkem.

Megtapasztaltam, hogy nagyon-nagyon gyenge vagyok, Isten szeretetében újra átéltem összetörtségemet. De nem hagyott el kegyelmével az Úr: a közös imában átadtam neki mindent! És ekkor a Lélek nagyon szépen, ahogyan akkor engem kellett, megérintett. Adománya a szomjúság volt. Szomjat kaptam Istenre, szomjat, hogy belőle táplálkozzam. Már nem mint távoli Istent tapasztaltam, hanem a közelit, a szeretőt, az élőt. Meghívást kaptam, hogy Őt keressem.

A „hab a tortán” az volt, amikor magamra vállaltam Jézus nevét. Jézus átölelt, és azt mondta: „Enyém vagy!”.

Végül közösségben akartam lenni azokkal, akik így szeretik Istent. Történt, hogy a kurzus után csatlakoztam egy közösséghez, mely immáron 6 éve segít Isten felé!

Dicsőség Istennek, aki gondoskodó, szerető Atya!”

Szigeti Mátyás

„Amikor rászántam magam arra, hogy elmenjek a Fülöp-kurzusra fogalmam sem volt, mibe csöppenek majd bele. Életemben sok rossz döntést hoztam, de mikor elmentem a Fülöp-kurzusra, Isten már az első napon megmutatta, hogy a legjobb helyen vagyok. Átéltem Isten szeretetét, és Jézus Krisztus szabadító hatalmát! Életem legjobb döntése volt, hogy elmentem erre a kurzusra. Azóta is örvendez a szívem, hogy megújult és élő hitet kaptam!”

Fazekas Dóra