Ozeásnál mondja Isten: „Gyermek volt még Izrael, amikor megszerettem” (Oz 11,1b). Jézus magát Istenhez úgy viszonyította, mint egy gyermek: Istent „abbának”, édesapának szólította. Azt hirdette, hogy Isten királyi uralmát csak azok tapasztalhatják meg, akik olyanok mint egy kisgyermek (vö.: Mt 18,3).

Miért pont gyermek? Mi a különleges egy gyermekben?

• A gyermekek együtt élnek a szüleikkel. Együtt vannak minden nap.
• Tőlük tanulják a legalapvetőbb dolgokat az élethez.
• Tudják, hogy mindig számíthatnak rájuk. Így is élnek. Fel sem merül bennük mi lenne, ha egyszer apa nem jönne értem.
• A legtermészetesebb módon kérnek a szüleiktől minden apróságot. A legtermészetesebb módon kérnek tőlük nagy dolgokat is, fel sem mérve, hogy lehetséges-e.
• Mert szeretnek a szüleikkel lenni, hálásak és viszont ragaszkodnak.
• Mert a szüleik nélkül nem is tudnak élni.

Mit jelent hinni? Olyannak lenni, mint a gyermek.