Végre van egy kis időm, hogy megírjam, amire már egy ideje készülök. Szóval az úgy történt, hogy idén nyáron két szép hetet is eltölthettem Csanakon. A János kurzus fenekestül forgatta fel az életem. Kb.  úgy lehettem eddig, mint Péter: 3 éve jártam az Úrral mindenhova, de valahogy csak most értettem meg a valódi lényeget. Az Apollós szép folytatása volt ennek, ott folytatta Jézus a megmunkálásomat, ahol Jánoson abbahagyta. Igaz, ez a kurzus elsősorban gyakorlati-elméleti, nem annyira lelki, közvetett módon viszont annál inkább! Azt hiszem, a szívekben is rengeteget dolgozott a Lélek. Azt biztosan megtanultam, hogy prédikálni menni kell, különben jön a Jónás-dinamika. :)))) Ahhoz meg Bubu szemléletes elmondása alapján nagyon nincs kedvem. :) De most már rátérek a címben leírta is. Nem csak egy új szemléletet, új hozzáállást kaptam a nyáron az Úrtól, hanem egy új közösséget is: A Szt. András Iskolát. Jánoson bemutatkozáskor a szokásos "Melyik közösségből jöttél?"-kérdésre Égető Ildi mondta, hpogy az ő közössége a Szt. Ignác. No, én ezen először meglepődtem, aztán megirigyeltem. :) Mostanra viszont úgy érem, én is elmondhatom ezt a Szt. Andrásról. Egyrészt eloszlott az a tévhitem, hogy a felelős team az valami nagyon távoli és magasztos dolog, meg azok is, akik benne vannak. Meg a többiek is, a "sima" törzs-kekakósok, nagyon közel kerültek a szívemhez, vagy inkább a szívem csücskéhez. :) Szóval ezen a nyáron otthonra leltem az Iskolában és közöttetek. Azt hiszem, mostantól kicsit gyakrabban láttok majd. :)

Na jó, megyek, már öt perce megy az egyháztöri, és nekem is ott lenne a helyem. :)

Bubu, Era, Süti, Zozó, Mózes, Kristóf, Noémi, Égető Ildi, Maros Ildi, Varga Laci, Dani, Márti néni, és sokan mások... nektek meg köszönök mindent!

Verus-Zsuzsi

Jézus veletek!