Az evangélium hét fiatalja

A kurzus hét személyiséget mutat be, akik szembesülnek az evangéliumi élet felajánlásával: a naimi özvegy fia; Salomé; az ifjú, akinek öt kenyere és két hala volt; a gazdag ifjú; az ifjú, aki mezítelenül szalad el a Getszemáni kertből; az ajtónál álló lány; végül pedig a fehér ruhába öltözött üres sírnál álló ifjú.

Van egy közös bennük, mégpedig az, hogy mindnyájan fiatalok voltak. A jövő előttük állt és mindegyiküknek megvolt a sajátos magatartása az evangéliummal szemben. Mindegyikük találkozik az Isten Igéjének a fényével, és mindannyian egyfajta magatartásformával válaszolnak rá. Sokszor ezek a magatartásformák kontrasztban vannak egymással.

A hét fiatal magatartása, reakciója hét különböző színnel jelölhető, melyek szivárványt alkotnak.

Az első szín a gyász színe, amely egy olyan ifjúé, aki elragadtatott a halál ösvényén, míg Jézus elésietve és koporsóját megérintve meg nem hívja, hogy az új élet tanúja legyen.

Az ifjú Saloménak meghatározatlan színe van, mivel nem képes döntéseket hozni és még kevésbé vállalja tettei következményét. Az édesanyja volt az, aki a lánya helyett döntött, és aki szintén nem volt tapasztalt a bölcs döntésekben. Szerette mulattatni a többieket, végül pedig Keresztelő János lefejezését kérte.

Egy ifjú, akinek öt darab kenyere és két hala volt, kosarának szalma színét kapja megmutatva, hogy felajánlva mindenét, az megsokszorozódhat, és sokak éhségének csillapítására szolgálhat.

A gazdag ifjú a ragyogó arany színét viseli, de ez az evangélium fényénél elhomályosodik, amely számára a minden anyagiaktól való szabadság lehetőségét ajánlotta. Tökéletességet keresett, de annak árát azonban már nem volt hajlandó megfizetni…

Egy másik ifjú otthagyja vékony gyolcsingét a földön azért, hogy saját életét mentse és elfusson a kertből azon a hideg éjszakán, amikor a húsvét ideje már nagyon közel volt. Az életének értéke többet jelentett a ruhánál, ennek ellenére mégsem volt képes egy magasabb értékért odaadni.

Az ajtónál álló lány a főpap házánál fel tudja ugyan fedni azt a színt, amely Jézus tanítványait azonosítja, de soha nem éri el Őt, aki azt mondta: „Én vagyok a kapu“. Addig eljut, hogy felismeri a Názáreti tanítványait, de nem tesz meg semmilyen lépést annak érdekében, hogy csatlakozzon is hozzájuk.

A szivárvány magába foglal egy fehér ruhába öltözött ifjút a sír bejáratánál, aki sokak számára hirdeti: „a felfeszített feltámadt, nincsen itt“ .

Az ifjúság szivárványát alkotják mindannyian.

Mindazonáltal a szivárvány nem a saját fényétől ragyog, hanem a nap sugarait tükrözi vissza. Ezáltal, a hét fiatal mindengyike, szembesülve Isten Igéjének a fényével, visszatükrözi az Evangélium egy aspektusát.

Mindegyikük megélte a saját fejlődését a felkinált lehetőséggel és döntést hozott, mely az életükbe vésődött. Az Evangéliumban találjuk az ő tanúbizonyságukat, és a kurzuson pedig képet az életükről.

  • Anita