Nagyon örülök ennek az ünnepnek, mert Magyarország mindig is egy nagyon közeli, nagyon kedves kultúra volt számomra, fantasztikus történelemmel.

Van azonban két dolog, ami örökre megmaradt bennem, és ezek már a történetem részét képezik.
Először is, Liszt zenéje, ami fantasztikus, egyedi, és többször is voltam már koncerten Magyarországon ezzel a csodálatos zenével.
A második pedig, nos, ez valami egészen más…. Emlékszem mind a mai napig arra a híres focistára, Puskásra, aki történelmet írt; ő is része a csodálatos gyermekkori emlékeimnek.
És a legutóbbi emlékem, amikor Duna-parton sétálhattam, Budával az egyik, Pesttel a másik oldalon, gyönyörkedve ebben csodában!

A legnagyobb öröm azonban valami egészen más, hiszen a Szent András Evangelizációs Iskola jubileumát ünnepeljük, és a jubileum örömöt, boldogságot és gyönyörűséget jelent!
Igen, örvendünk is ennek, ám aki legelőször örül ennek, és meg is szervezi az ünneplést, az maga Isten! Ő az, aki ünnepli jelenlétének éveit, világunkban végzett tevékenységének örömét! Mindezeket az éveket ünnepli, ezen a számára és számunkra oly kedves helyen, Magyarországon!

És arra hív minket, hogy mi osztozzunk az ő örömében, az ő boldogságában:
„Jó és hű szolgám, kevesen hű voltál, menj be Urad örömébe!”
Legyen azonban világos számunkra, hogy mindez idő alatt azt ünnepeljük, milyen hűséges Isten! Mi is igyekeztünk ezt tenni, de a legszebb az, hogy ő hív minket, hogy örüljünk vele mindez idő alatt, szívének ezen a kiváltságos helyén, Magyarországon, a Duna partján, Budapesten!
Amen.