Emmausz kurzus volt Kecelen

Emmausz kurzus volt kedves barátom szülővárosába. Képeket tudok mutatni róla és egy „versecskét”, amely a szombat reggeli összefoglaló volt.

Emmauszi út

Ezen az úton nem csak ketten mennek,
nagy sokasággal találkozik az ember.
Nagy terhet cipelnek – bánatot, csalódottságot,
reménytelenséget, kétségbeesést.
Lábuk rogyadozik, vakon tapogatóznak –
reménytelenségben, csalódottan.
Lefelé néznek, sajnálják magukat,
úgy érzik akikben bíztak, elhagyta, magukra maradtak.

De ember nézz fel, ne hagyd magad!
Nem tudod – ki Istenben bízik az fenn marad?
Nem látod? Egy vándor jön szembe veled,
legalább azzal légy irgalmas.
Feltekintenek, látásuk homályos,
csak lassan ismerik fel az országúti vándort.

Még nincs késő neked sem, hogy felismerd Istent.
Ő szeret téged, és segít hogy kinyíljon szemed.
Az Ő szeretete lábad előtt hever.
neked csak meg kell hajolni, és minden a tiéd lehet.

Mészárovics Jánosné Marika néni

  • Jóbel