A második hét a tanácsülés és az éves program körül forgott:

Hétfőn rengetek feladat volt, korán kezdtünk, Oboval az iskolaközösségek három évente esedékes minősítését végeztük. Aztán békéscsabai és a szentesi kurzusokat szerveztem, időpontokat, terveket egyeztettem.

Kedden a nemzetközi kommunikációval kezdtünk: Angelának válaszoltunk és Pepét invitáltuk, hogy látogasson meg bennünket, ha már Európában jár január végén. Nem tudom ennek mennyi esélye van, de megpróbáltuk. Aztán nekiláttam a minősítési diplomák és új emblémák legyártásának. Aztán az EFOP pályázati dokumentációval foglalkoztam. Végül Laci vetítős gépét húztam újra, frissítettem.

A szerdát még Laci vetítős gépével folytattam, aztán a 2018-as programokkal foglalkoztam, a sajátjaimmal és az egész 2018-as évről készítettem összefoglalót. Este vezetői kör, aztán informatikai problémák megoldásán törtem a fejem.

Az első hét ebben az esztendőben:

No, elkezdődött az új év. Lehel egy hónapos, így lejárt a decemberem, a családdal töltött időm. Ez évben ugyanis nem voltam szabadságon, minden szabadságomat Lehel születésére időzítettem. Jól is jött, az első hetek munkásak voltak. De örömteliek is. 40 éves lettem decemberben és nagyon szép ajándék nekem a Lehel, Era és a lányok mellett.

A decembert munka, szolgálat szempontjából az Obóra és a Katira bíztam, én csak apróságokat csináltam hazulról. Remélem, jól végezték a dolgukat, nem ellenőriztem őket közben :).

Most itt az új év. Szerintem új rekordot fogunk felállítani a kurzusok számával, ahogy látom a betervezett kurzusokat. Úgyhogy kezdem is a teendőket. Remélem a lelkesedés kitart a nehézségek ellenére is.

Októberben a folyamatos program az Álomlátóra való készülés volt. Most már nem csak megtartottuk valahogy, hanem próbáltuk érteni is, amit csinálunk. Nagyon jó élmény volt megtartani a kurzust. Tényleg missziója van közöttünk ennek a kurzusnak. Tartani kell. A csapat nagyon nehezen állt össze, örülök mindenkinek, akivel végül együtt szolgáltam.

Sikerült összerakni a 2018-as programot is! Nagyon sok kurzust sikerült beütemezni.

Közben nekem folyamatosan ment az Új élet kurzus Robi atyánál. Nagyon jó fiataloknak tartani!

Szóval, augusztusban megvolt a nagy esemény, még a katolikus sajtó is megemlékezett róla. Pepéékkel még eltöltöttünk két napot Budapesten, aztán mentek haza. Mi meg pihenni. Ahogy hazaértem Szegedre még Robi atya vezetésével megtartottunk még egy Emmausz kurzust is.

Aztán visszább vettem szeptemberben tudatosan a tempót, hogy pihenjek is. Címszavakban:

Ezt mondta ma este Kati: „Lassan kerekednek a dolgok”

Ma tehát lezártuk délután az adatbázist, „mindenkinek” van szállása. Én elkészítettem ma standokra a zászlókat, parkolókártyákat. Megjött a Szabitól a tájékoztató füzet angol fordítása, Obo befejezte, én letördeltem, szóval az is kész. És este 5-kor Kati lezárta a szállásokat, megkaptam az adatbázist. Kb. 5 óra alatt mindent legeneráltam, amit ebből kell: Kitűzőt, infolapot, címkét, szobafeliratot, diplomát. Elkezdtem a faliújságot is, de azt nem is akartam ma befejezni (sőt elkezdeni sem), úgyhogy jól állunk.

Holnap reggel megyek Pestre az irodába Hannával, Évivel, Évával és Erikával. Kezdődik a manufaktúra. Ha minden jól megy, akkor péntekre ezek mind be lesznek borítékolva és dobozolva.

Csináljuk. Most már másról nem is tudunk. Fáradt vagyok, beszéljen helyettem ez a kép. Holnap már nyomtatjuk.

Csináljuk. Most már másról nem is tudunk. Fáradt vagyok, beszéljen helyettem ez a kép. Holnap már nyomtatjuk.

Nem nagyon érek rá most már írni, egyre szorosabb a munkatempó. Ezek már megtörténtek:

Tegnap elkészültünk a csoportfelosztással: 18 csoport lesz, kb. 12 fős csoportok, 3 alakzat és 6 szín szerint csoportosítva. Ki kellett találni, mert ennyi csoport meg nem volt, de jó lett!

Ma Kati és Obo a szállásbeosztáson és a csoportbeosztáson dolgozik. Én a napirenden és a liturgiákon.