A második hét a tanácsülés és az éves program körül forgott:

Hétfőn rengetek feladat volt, korán kezdtünk, Oboval az iskolaközösségek három évente esedékes minősítését végeztük. Aztán békéscsabai és a szentesi kurzusokat szerveztem, időpontokat, terveket egyeztettem.

Kedden a nemzetközi kommunikációval kezdtünk: Angelának válaszoltunk és Pepét invitáltuk, hogy látogasson meg bennünket, ha már Európában jár január végén. Nem tudom ennek mennyi esélye van, de megpróbáltuk. Aztán nekiláttam a minősítési diplomák és új emblémák legyártásának. Aztán az EFOP pályázati dokumentációval foglalkoztam. Végül Laci vetítős gépét húztam újra, frissítettem.

A szerdát még Laci vetítős gépével folytattam, aztán a 2018-as programokkal foglalkoztam, a sajátjaimmal és az egész 2018-as évről készítettem összefoglalót. Este vezetői kör, aztán informatikai problémák megoldásán törtem a fejem.

Csütörtökön Arnolddal kezdtem a napot, a következő európai szemináriumról tartottunk megbeszélést, hogy esetleg Erdélyben lehetne-e. Aztán a tanácsülésre készültem, az egyes pontokra.

Péntek reggel indultam Budapestre. Először összeraktam a biztonsági mentési szervert, amit decemberben vettem és elkezdtem beállítani. Aztán összepakoltunk a tanácsülésre, elutaztunk együtt Katival és Oboval Válba és estétől kezdődött a tanácsülés. Szombat délutánig tartott. Jó volt. Utána vissza Budapest, kipakolás egyedül és utazás tovább Szegedre egyedül. Vasárnap alvás, család.