Igazán különleges helyszínen, a Budai Vár szívében, a Budapest-Vári Nagyboldogasszony Főplébánián valósulhatott meg november 6-8. között egy Új Élet Krisztusban kurzus.

Itt olvashatjátok Brassai Orsi összefoglaló beszámolóját.

A hétvége megszervezése és előkészítése azonban korántsem volt akadályoktól mentes. Számos váratlan nehézség és fájdalmas hír kísérte a felkészülés időszakát, amelyek emberileg olykor komoly próbatételt jelentettek.
Éppen ezért különösen nagy hálával tekintünk vissza arra, hogy mindezek ellenére megvalósulhatott a kurzus. Isten kegyelmének ajándékaként éltük meg, hogy végül együtt lehettünk ezen a hétvégén, és sokszor éreztük, hogy gondviselésének köszönhetően sikerült a kurzust egyáltalán lebonyolítani.

A kurzus több szempontból is különleges volt. A szolgálatban több iskolaközösség tagjai fogtak össze, a 21 résztvevő pedig életkorukat és hitbeli útjukat tekintve is rendkívül sokszínű közösséget alkottak. Voltak közöttük olyanok, akik a helyi plébániához tartoznak, voltak páran az Élesztő csapatából is, és volt, akit messzi távolból (Varsóból) hozott ide a Lélek. Voltak fiatalok és idősebbek egyaránt. Külön öröm volt számunkra, hogy két atya és egy szerzetesnővér is résztvevőként tartott velünk a hétvégén.

A hit útján is különböző állomásokon jártak az érkezők: voltak, akik felnőtt megtérőként még csak most ismerkednek a keresztény hit alapjaival, de voltak olyan résztvevők is, akik már egyetemi szinten tanultak teológiát. Szép volt megtapasztalni, hogy ennyire különböző életutak és tapasztalatok találkozhattak egy közös hétvégén.

A hétvége egyik legnagyobb ajándéka a helyi plébániai közösség és Forgács Balázs atya szeretete, illetve odaadása volt. A szervezésben és a lebonyolításban is rendkívüli figyelemmel, segítőkészséggel és nagylelkűséggel álltak mellettünk. Nemcsak a gyakorlati teendőkben segítettek, hanem abban is, hogy a hétvége valóban ünneppé válhasson.
Megható volt látni a közösség összetartását és azt a természetességet, amellyel az imádság átszövi a mindennapjaikat. Bár a kurzus – ahogy az a szentandrásos kurzusokra jellemző :) – meglehetősen feszített tempóban zajlott, többen még arra is szakítottak időt, hogy hajnalban szentségimádásra menjenek, és imádságban legyenek együtt az Úrral.

És ha mindez nem lett volna elég, a hétvége végén egy egészen különleges ajándékot is kaptunk. Balázs atya kezdeményezésére a résztvevők vállalták, hogy a kurzust követő egy hónapban mindennap lesz valaki közülük, aki valamilyen formában imádkozik a szolgálókért. Ez a nagylelkű felajánlás valamennyiünket mélyen megérintett. Nem is lehet igazán szavakba foglalni, mennyit jelent számunkra, hogy azok, akikért a hétvégén szolgáltunk, most ilyen szeretettel fordulnak felénk. Az egész szolgáló csapat nevében hálás szívvel köszönjük még egyszer ezt az ajándékot!

A kurzus kapcsán még szeretnénk megosztani mindenkivel az egyik legemlékezetesebb közös élményünket, amikor a Mátyás-templom egyik gyönyörű kápolnájában borulhattunk le Krisztus, a mi Királyunk előtt. Különös mélységet adott ennek a pillanatnak, hogy egy olyan templomban vallhattuk meg Jézust életünk igazi királyának, amely az évszázadok során a magyar történelem királyi eseményeinek is tanúja volt.

Arról, hogy mit is jelentett ez a hétvége azoknak, akik részt vettek rajta, arról álljon itt néhány személyes visszajelzés:

Megkaptam, amiért jöttem: az Új Életet Krisztusban! És most rajta! Éljem!

A tanítások során nagyon közel került hozzám egy-egy szentírási részlet. Nagyon jó volt megtapasztalni a Szentlélek áldását és jelenlétét a közös imák és éneklés során. (György)

Megértettem az egész hitünk alapját, lényegét.

Én mint még nem megkeresztelt hívő vettem részt a kurzuson: óriási nagy élmény volt és nem csupán emlékeket, hanem irányt adó tapasztalatokat viszek magammal.

Azt viszem haza, hogy értékes és szeretett vagyok, hogy Isten jó és ajándékozó, hogy új életet ad, hogy dönthetek mellette újra és újra, hogy ő képes átírni az életem és ez motivál, hogy teljes életet szeretne adni nekem.

Megérintett a bűn mint állapot valósága. Felszabadító számomra, hogy nem kell vádolnom magamat, és így sokkal lelkesítőbb újra Istenhez fordulni.

Jó volt a sok eszköz, szemléltetés, interakció, sok feltett és elgondolkodtató kérdés, tetszik a pedagógia.

A kurzus segített megérteni, hogy mennyire fontos a megalkuvás nélküli teljes elköteleződés Krisztusnak.

A tanítások és megtapasztalások által nem csak az Igét érthettem meg jobban, de Istennek lehetősége adódott arra, hogy személyesen is szóljon hozzám. (R.D.)

Hitben nevelkedtem, templomba járok hétköznap is, de ilyen jól összefoglalva még nem hallottam a Kérügmát.

Megtapasztaltam Isten szeretetét, közelségét, szabadító erejét. Jobban megismertem Jézust és őszintébb, igazibb kapcsolatunk lett. (D.Á.)

Jézus azt kéri, hogy mindent és teljesen adjunk át neki, ő ezen keresztül hatalmas kegyelmekkel ajándékoz meg, és a hozzá tartozás mérhetetlen méltóságban is részesít minket.

Isten kísér, mellettem áll vakságomban, bátorít.

A Szentlélek áradásakor egy fehér galambot véltem látni homályosan, illetve fénysugár szerű jelenséget. Hiszem  hogy a Szentlélek volt.

 Jól felépített, egymásra épülő tanítások, szemléltetések! Ez segített, hogy be tudjam engedni, el tudjam fogadni Isten ajándékát.