február 2015

János kurzus Mélykúton

Hálás vagyok a mélykúti János kurzusért. Egyrészt azért, mert ritkán látni Magyarországon jó plébániákat, most pedig láttunk ilyet. Másrészt azért, mert remek élmény volt a szolgáló csapat: a keceli Bartimeus iskolaközösségből jött Laci, Marika, Terike és Imi;  Budapestről Kati, Szegedről Ildikó és én. És egész jó csapatot alkottunk! Harmadrészt azért, mert a résztvevők nyitottak és befogadóak voltak, így Isten sokat cselekedett. A János kurzus tényleg nagyon jó, változunk rajta. A kurzus felét tartottuk most meg, és ritkán látok könnyes, hálatelt szemeket egy kurzus végén. Visszatérünk :).

A betegségből még nem jöttem ki. Nehéz volt így készülni a kurzusra. Vajdaság után feküdtem néhány napot, aztán felkeltem és próbáltam készülni a kurzusra, meg egy-két fontos ügyet elintézni (pl. Alapokmány frissítése Orsival). A kurzus után hétfőn pihentem, próbáltam aludni.

Pepe meggógyult!

A múlt hét egyik célja volt, hogy végre kijöjjek ebből a betegségből. A munka mellett, amennyit ehetett megpróbáltam aludni és pihenni. Nagyjából már jól is vagyok :).

Aminek nagyon örültem, hogy felfedeztem, hogy míg odavoltam a János kurzuson Pepe küldött egy videóüzenetet, hogy a rák eltűnt. Hallelujah! Úgy tűnik, Jézus mégis meggyógyítja a barátait!

Ami elkészült a múlt héten:

Titkár kalapban

Készülök az Álomlátó kurzusra, ismerkedek a magyar vázlattal :). Nagyon jó lesz! Gyertek! Még nem kaptam meg a plakátokat, hogy az is le legyen fordítva, most intézem.

Az Obo által megszövegezett hírlevelet állítottam össze és küldtem tegnap ki, a Fenntartói is kész 99%-ban, de még az az 1% miatt nem tudtam kiküldeni tagnap. Az ma kerül sorra.

Tetszik a kalapos Obo? Az 1% nem nagy összeg, de mégis segít.

Beteltünk

Kedden

  • miután utánajártam az „ekmek ilesu” problémának és sikerült kibogozni, kiküldtem a Fenntartóknak a hírlevelet;
  • az Emmausz kurzus teamjét szerveztem;
  • megérkezett az Álomlátó József plakátjainak olasz verziója, azt vizsgáltam; készültem a kurzusra; megbeszélést tartottunk Tündivel;
  • a kecskeméti iskolaközösség nevet választott: I.T.I (aki tudja mit jelent, ne titkolja előttem) és néhány taggal bővül is :). Kiállítottam az elismerő oklevelet a számukra.

A szerda nem volt a nagy sikerek napja :): Mivel a többiek nem blogolnak nektek, elárulom, hogy újra beázott a raktárunk. Katinak és Obonak ismét volt néhány kedves órája.

  • Jóbel

Snowboard

Csak szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a mátraszentistváni sítáborból hazaérkeztünk mindannyian egyben, sérülések nélkül és sok élménnyel gazdagodva. Ahhoz képest, hogy csak három felnőtt kísérő volt, nagyon jól ment. Egész jól beálltam ebbe az „anyai” szerepbe, ahogy a kicsiket pásztorolgattam. Köszönet a Store13-nak a felszerelést, amit Hanna használt. Gyönyörű a lányom snowboardozás közben. Én csak síeltem.

És a nem várt öröm is: az egész napos sport jót tett az alvásritmusomnak is, ami a betegség óta nem akart helyreállni.

Hétfőtől itthon vagyok és beálltam az irodai szolgálatba.

  • Jóbel

Itthon is meg nem is

A mögöttem lévő hét kimerítő volt. Könnyebre gondoltam, de egy folytonos szolgálat volt.

Hétfőn főleg megbeszélések, szervezések, várakozó ügyek vártak rám és egy megoldásra váró belső helyzet, amellyel több napon át foglalkoztam.

Kedden öröm nap volt: Obo egy barátjától megkaptuk a memoQ számára is emészthető formában az Alapokmány spanyol fordítását. Sikerült importálni a fordítói memóriát. Elkezdtem feldolgozni, de végül ráhagytam Obora, mert az én spanyol tudásomnál többre van itt szükség ahhoz, hogy végignézzük és néhány terminológia javítást elvégezzünk rajta. Ja, az egészet ajándékba kaptuk, ráadásul nem is hívő embertől. Van hogy a nem hívők mutatnak példát az elkötelezettségben. Ezen kívül oklevelet állítottam ki, mivel a székesfehérvári iskolaközösség választott nevet: ezentúl Timóteus lesz a nevük. Szerveztem egy csomót. És felkészültem a hamvazószerdai zenei szolgálatra.