A kurzus, amelyről mindig megemlékezem
Néhány év után visszatekintve a dolgokra általában a legfontosabbak maradnak meg az emberben:
A Pál titka kurzus nagy kihívás volt a számomra. Nem sok evangelizációs tapasztalat volt mögöttem, és ezért igen tanulékony voltam. Elsősorban itt értettem meg, hogy mivel jár az, hogy Jézus Krisztus elhívott engem arra, hogy hirdessem az evangéliumot. Ez nem egy sétagalopp, de mégis vonzó – leginkább azzal a példával, ahogy Pál elém állította. És Jézus egy nagyon személyes pillanatban újra megerősítette a kurzus alatt, hogy ő valóban erre hívott el. Ezt a pillanatot nem tudom elfelejteni, azóta is minden vasárnap megemlékezem róla.
A legfontosabb változás az evangelizáció hogyanjáról az volt bennem a kurzus folyamán, hogy felfedeztem: Pál sikere nem abban állt, hogy ő fáradott volna rengeteget, hanem abban, hogy – főleg misszióinak második felében – mindig másokkal dolgozott; Pál sikere nem önmagában volt, hanem a munkatársaiban, akikkel együtt dolgozott és közben kiképezte őket. Nem is gondoltam volna – pedig a Szentírás ismerőjének gondoltam magam – hogy ilyen sokan voltak a munkatársai.
Gyere el te is erre a kurzusra, ha azt szeretnéd, hogy evangelizáció ne csak egy pillanatnyi fellángolásból fakadjon benned, hanem az motiváljon, amit Isten akar: „Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az Igazság ismeretére” (1Tim 2,4).
Gyuris Gellért, Szeged
Friss hozzászólások