Dráma

Hétfőn pihenőnapom volt. Most már nem nagyon tudok mit kezdeni ezekkel a hétközbeni pihenőnapokkal, mert egyedül vagyok itthon, a családdal nem találkozom. Változtatni kell az eddigi gyakorlaton. Most épp úgy adódott, hogy egy hétig nem „találkoztam” a gyerekekkel, csak hoztam vittem őket iskolába: péntek reggel elvittem őket suliba, aztán elutaztam Zalaegerszegre, hétfő hajnalban értem haza, reggel vittem őket suliba, este hazahoztam őket és elmentem vezetői körre, aludtak mire hazaérkeztem. Kedden elvittem őket suliba, majd felmentem Budapestre. Fektetésre értem haza fáradtan. Szerdán elvittem őket suliba, délután épp csak hazahoztam őket és mentem kurzusra. Csütörtök este tudtam velük találkozni is. Szóval, változtatni kell.

Az elmúlt hét tehát ilyen volt: Hétfőn pihenő, intéztem a családi ügyeket, csak a fotógalériát raktam ki Zalaegerszegről. Kedden Budapest, rutinfeladatok és titkársági megbeszélések Titusszal. Szerdán itthon, napi feladatok, egyeztetések, kurzus Szőregen este. Csütörtökön tanítást írtam, a végét nehéz volt befejezni. Péntek egy pörgős nap volt sok ezernyi elvégzett feladattal, többek között hírlevéllel, kurzushirdetésekkel ment el a legtöbb idő. Szombaton Drupal frissítések, informatika, a MAVÁRSZ misszió várt rám. Vasárnap pihentünk, takarítottunk itthon.

Nehéz hét volt. Ha vannak is pillanatnyi drámának tűnő részletek az életben, Isten több ennél.

  • bubu