Készülök az Álomlátó kurzusra, ismerkedek a magyar vázlattal :). Nagyon jó lesz! Gyertek! Még nem kaptam meg a plakátokat, hogy az is le legyen fordítva, most intézem.

Az Obo által megszövegezett hírlevelet állítottam össze és küldtem tegnap ki, a Fenntartói is kész 99%-ban, de még az az 1% miatt nem tudtam kiküldeni tagnap. Az ma kerül sorra.

Tetszik a kalapos Obo? Az 1% nem nagy összeg, de mégis segít.

A múlt hét egyik célja volt, hogy végre kijöjjek ebből a betegségből. A munka mellett, amennyit ehetett megpróbáltam aludni és pihenni. Nagyjából már jól is vagyok :).

Aminek nagyon örültem, hogy felfedeztem, hogy míg odavoltam a János kurzuson Pepe küldött egy videóüzenetet, hogy a rák eltűnt. Hallelujah! Úgy tűnik, Jézus mégis meggyógyítja a barátait!

Ami elkészült a múlt héten:

Hálás vagyok a mélykúti János kurzusért. Egyrészt azért, mert ritkán látni Magyarországon jó plébániákat, most pedig láttunk ilyet. Másrészt azért, mert remek élmény volt a szolgáló csapat: a keceli Bartimeus iskolaközösségből jött Laci, Marika, Terike és Imi;  Budapestről Kati, Szegedről Ildikó és én. És egész jó csapatot alkottunk! Harmadrészt azért, mert a résztvevők nyitottak és befogadóak voltak, így Isten sokat cselekedett. A János kurzus tényleg nagyon jó, változunk rajta. A kurzus felét tartottuk most meg, és ritkán látok könnyes, hálatelt szemeket egy kurzus végén. Visszatérünk :).

A betegségből még nem jöttem ki. Nehéz volt így készülni a kurzusra. Vajdaság után feküdtem néhány napot, aztán felkeltem és próbáltam készülni a kurzusra, meg egy-két fontos ügyet elintézni (pl. Alapokmány frissítése Orsival). A kurzus után hétfőn pihentem, próbáltam aludni.

Hétfőn és kedden irodai munkát végeztem és a János kurzust készítettem elő.

Szerdán Lacival Vajdaságban voltam, annak alkalmából, hogy 1 éves a padéi Szent András Evangelizációs Központ. Szokásos alkalom volt, és most találkoztunk a püspök atyával is. Ez a nap a hálaadásról és a barátságról szólt.

Sajnos mire hazaérkeztem Szegedre már éreztem, hogy baj van, belázasodtam, influenzás tünetekkel két napig az ágyat nyomtam. Elég erősen kiütött. Csak, amit nagyon muszáj volt, azt csináltam. A lázam már elmúlt, kezdem nézni, hogy hol is maradt el a szolgálatom fonala.

Vasárnap volt a Fenntartói Klub éves találkozója, ahol beszámolunk a támogatóknak, hogy a rendszeres támogatásuk mi mindent tett lehetővé. Csütörtökön szerveztünk, én az iskola beszámolóját készítettem. Obo a titkárság munkáját mutatta be, Éva pedig a Bandifit. Pénteken elkészítettem a szokásos papír alapú éves jelentést, Obo és Kati pedig elhozta a Gravír Expresszből az ajándékot, ami elkészült.

Szombat délelőtt Hanika felvételizett, addig én kinyomtattam az éjszaka elkészült beszámolót, aztán felutaztunk Budapestre. A lányok egész délután játszottak az Elvenparkban, majd este megérkeztünk az irodába. Katival átbeszéltük a másnapi teendőket és felkészültünk.

Hétfő: A tanácsüléssel lezárásával foglalkoztam. Jegyzőkönyvet lezárni, befejezni a mellékleteket (pl. most a mandátumos részt kellett teljesen átalakítani), megosztani a Bandistákon, archiválni, a hiányzó tanácstagoknak összefoglalót írni, telefonon felkeresni mindegyiket külön-külön, következő időpontról emlékeztető, és a közös döntések közül a legsürgősebb elindítása. Ez a szokásos protokoll, most is ezt csináltam végig. Orsinak összefoglaltam még aznap, hogy mit is szeretnénk módosítani az Alapokmányon. Bandisták láthatják a jegyzőkönyvet.

A karácsonyi és újévi pihenés jól esett. Régen pihentem. Jól esett semmit csinálni :).

Az első hetem 2015-ben:

Pihenek... :) Juhhé. Itthon vagyok a családdal. Itthon is van egy csomó teendő, feleségem szerint átkapcsoltam itthoni üzemmódra :), hajtottam, amivel itthon lógtam.

A karácsony előtt szerdán még itthon voltam, még hajtós volt. Reggel Oszkárral felmentem Budapestre, találkoztunk az egyik fenntartónkkal, elintéztünk néhány fontos megbeszélést és informatikai problémát, majd Oszkárral jöttem is haza. Pénteken Adalbertnél voltam Zsombón a gyerekeknél és ezután befejeztem a szolgálatot :).

A mai nap még dolgoztam, szerveztem, intéztem, a 2015-ös programot raktam fel a weboldalra, kurzusajánlóba, jelentkezéseket állítottam be, a piliscsabai Hét fiatal kurzus meghívóját raktam fel, levelekre válaszoltam, elköteleződést adminisztráltam, hibát javítottam a weboldalon, egyszóval apróságokat, amik még maradtak.

Legyen nektek is sok-sok örömötök, akik kíváncsiak voltatok ebben az évben a szolgálatomra. :) Viszlát jövőre!

Igen, a nyomda elkészült a szórólapokkal, de azt hiszem ezt már tudjátok, hisz már oda is kellett érkezzen. :)

Szóval egy hete kedden este felpakoltam a nyomdában, felszállítottam minden Budapestre, este nekiláttam a borítékok gyártásának. Reggel 9-re, mire jöttek az Ifi-szigetesek Évával már készen volt az első adag. Délután 3-ra pedig borítékban csücsült mind az 1008 db küldemény. Szerdán postára adtam Katival és halleluja! Obo szerint már rutinosan ment minden. Köszönöm a segítőinknek.

Közben egy nyomtatót visszaküldtem az EPSON-nak, várom a javítást vagy a cserét. Akcióban futottunk rá a fekete pénteken, ha minden igaz, akkor olcsóbban tudunk majd nyomtatni vele. És még sok apróság volt.

A hétvégén Vajdaságban voltam egy kis faluban, ahol Pásztor Árpád atya a plébános. Rendes magyar neve Bácsgyulafalva, de inkább Telecska néven ismert. A pécsi teammel tartottunk Új élet Krisztusban kurzust. Akikkel Magyarországról érkeztem: Ági, Bubu, Moncsi, Marcsi és Dani. A helyiek közül pedig Icu és Árpi atya volt benne a kurzusban nyakik.

A résztvevők nyitottak voltak ‒ jobban mint 2 hete tapasztaltam ‒, Isten pedig hűséges: a Szentlélek úgy jött el, hogy egyesek repetát kértek :). A teammunkán még van mit javítani, mivel a csapat először csinálta a kurzust, de sok jó dolgot láttam a pécsi csapatban. Nagy öröm volt bennem a kurzus alatt és hazatértemben is.

A múlt héten a csütörtöki nap a szórólapok és a nyomdák körül telt jobbára, péntek reggel a kurzus körül forgott, aztán már utaztam is a helyszínre.