A Fülöp kurzusra való készülés volt a legfontosabb tegnap. Szervezésileg is kellett készülni, lelkileg is, a tanításomra is, pakolásilag is. Kaptam egy témát, amit már nagyon régen mondhattam, ennek nagyon örültem, lesz benne kreativitás.

Tegnap még Katival utánajártunk, hogy melyik iskolaközösség milyen kurzusra akar jönni a nyáron. Sokra nem jutottunk: táborok, sokat kell dolgozni, nincs idő és pénz. Aztán szerveztük a Pálra, amit éppen kell: eszközök, egyebek, hanganyag tanítóknak.

Aztán írtam ezt.

Azután pedig a Jocónak rajzoltam egy logót az Isten Országa kurzusoz. Nem biztos, hogy ez lesz a végleges, de kiindulópontnak jó.

Tegnap reggel azzal kezdtem a napot, hogy elpakoltam magam körül, rendeztem, hogy miket is kell sürgősen megcsinálnom, mi várhat. Aztán hozzákezdtem a "Hogyan jön létre egy evangelizáló plébánia Magyarországon?" projektnek. Ez tulajdonképpen egy kutatás lesz, amit többen fogunk csinálni. Érdekel? Most a projektindítót fogalmaztam meg hozzá. Elég sokáig foglalatoskodtam vele. G. Petivel osztottam meg délután.

Utána a János mellékletekkel foglalkoztam egy picit.

Learchiváltam az velencei és a zalaegerszegi Ábrahám képzések hanganyagát.

Javítottam egy picit az Ábrahám képzés vázlatán, majd felraktam a Bandistákra a munkatársaknak.

Majd készültem a Katival és külön is az Apolló kurzusra. Egyelőre 6 jelentkező van, még két hét a határidő. Este a tanítói teamet készítettem fel: Katit, S. Andit és Attilát. Rajtam kívül mindenki új a csapatban, utódokat képzek :). Jó sokáig tartott, mire elrúgták a 11-eseket tegnap, addigra véget is ért a team.

Reggel folytattam a plakátot. Jött néhány változtatási kérés Johannától, Katitól, Lacitól. Ezeket gyorsan feldolgozta, és nekiálltam a szórólapnak. Délre le kellett adni. Sikerült is. Ilyen lett.

Közben sikeresen megoldódott a siloe.ro ügye. VÉGRE!

Aztán felkerestem a webtárhely szolgáltatót és kifizettem az idei díjat.

Ma reggel a hírleveleknek álltam neki. Az előző hétről már volt alap, úgyhogy azt befejeztem, elkészítettem a HTML változatot és küldtem ki őket: munkatársaknak és fenntartóknak is. Délben elindultak, estére ki is mentek. Kissé meg voltam ezzel csúszva, mint általában mindennel. Ez a festés-raktárpolc-újrapakolás ügy fontos volt, de nagyon sokat kivett belőlem.

Hozzáláttam a felgyülemlett leveleknek, megkereséseknek. Ezzel sok idő elment.

Lesz Felvidéken szilveszterkor egy újabb Fülöp kurzus. Tök jó, hogy van a felvidéki csapatnak szolgálata! Ez ajándék.

Este pedig nekikezdtem a Pál kurzus misszió plakátjának. Ennyi idő lett mire normális állapotba került. Holnap reggel ránéznek a többiek, aztán majd elkészül a szórólap is.

A festés utáni hét nem, nem a pihenésé volt. :)

Az új raktárba kellett egy polcrendszer, azt a projektet Gellért és az édesapja vitte. Először megtervezték, azután megvették a vas anyagot, és meg hegesztgették.  Lacival és Gellérttel kedd éjjel elhoztuk. Másnap kezdődött a festés projekt amit megnyertem, de szerencsére Szonja is segített.

A következő fázis az összerakás volt. Ez sem volt egyszerű :) Ebben Oroszi Ferkó is segített a fiúknak.
De, mivel nem tudtuk hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk!  Most már csak be kell pakolni, szépen, rendben! :)
Képek alább:

Az elmúlt hetekben sok minden történt az iroda háza táján.

Először a Misszió központ festése volt napirenden, és az ezekkel járó munkák. :)

2006-ban, amikor átadták a központot, minden szép, új és tiszta volt. De, azóta eltelt 6 év, és több ezer ember megfordult ezen a helyen, és bizony az amortizáció elkerülhetetlen. Szóval, rá fért egy festés erre a helyre. A négy iroda összefogva bonyolította a műveletet.

Mindez azzal kezdődött, hogy az irodákból mindent ki kellett cipelni, hogy a bútorokat össze lehessen tolni, stb, stb. Ez kb. 2 napot vett igénybe. Laci, ezt gyorsan megoldotta, egy kiskocsira feltette a szekrényét, úgy ahogy volt és kivitte. (Erdélyi erős, székely legény nem pakolászik hiába, megfogja, s viszi! ;) ) Mirci segített nekem kipakolni a szekrényekből, Zsolti és Ádám az izom munkát végezték. (Zsolti le is sérült, mert egyedül emelt meg egy szekrényt=>következmény=>5 nap otthon fekvés kemény padlón, lumbágó.)

Csütörtök: Reggel 7-kor már a telepen voltam édesapámmal. Vágtuk a plakáttartó polcokat. Közben megérkezett segíteni Oroszi Feri is. Délre sikerült befejezni a polcok összeszerelését és a villany visszaszerelését. Az 1 órás vonatra feltettem édesapámat és hazautazott Szegedre és még aznap Kikindára, hogy orvoshoz jusson. Mi délután Ferivel összeszereltünk még egy könyvespolcot, átvittük a SALGÓ polcot, aztán pedig Benedek segítségével nekiestünk eszközöket pakolni, válogatni és átvinni a raktárba. Néha meglepődtem azon, amit találtam... Rájöttem, hogy mindenképpen szükség van egy raktárosra, aki átlátja a káoszt, a rengetek eszközt és rendben is tartja, hogy ne legyen pazarlás. Szóval, este ezen gondolkodtam, miközben Laci gépét bütyköltem. Bibi egyből ajánlkozott.

Ma is korán kezdtünk. Édesapám beteg lett, úgyhogy próbáltunk sietni, hogy minél előbb hazamehessen. Fél nyolckor már lenn voltunk a raktárban. Irány a festékbolt és a gyógyszertár. Aztán festéssel kezdtem, aztán pedig fúrtuk fel a falra a szerkezetet. Délelőtt jött Szonja segíteni: ő is festegetett, míg mi raktuk össze, ami elkészült. Kati intézte nekünk a faanyagot, aztán Szonja után ő állt be, egész nap velünk volt. Délután a körfűrész volt a fő szerszám, egy cégtől kaptunk kiselejtezett faanyagot, ami nekünk még nagyon jól jött, azt vágtuk méretre, végül egy kiskocsin leszállítottuk a raktárba és összeraktuk a kétoldali polcot. Minden le lett festve, átitatott bennünket a nitro :). Este fél kilenckor hagytuk abba. Jól éreztük magunkat, de elfáradtunk rendesen. Nem sikerült befejezni, édesapám maradt holnapra is.

Holnap még a plakáttartó polcok vágása van hátra, a polc hiányzó részének a felerősítése és a villanykapcsoló és égő áthelyezése/helyreállítása.

Kedd: Egész nap kinn voltam a nővéremnél Szigetszentmiklóson. Reggel 7-kor bár boltban voltam édesapámmal. Megvettük a vasakat (120m zártszelvény), felpakoltuk az autómra és elszállítottuk. Vágtuk, hegesztettünk egész nap a nővérem terszán. Én voltam a segédmunkás. Lótifuti, méricskélős, pakolgatós... Már elfelejtettem, hogy milyen, amikor a kezem között hegesztenek. Este 8-ra rohamtempóval el is készültünk. Összepakoltunk. Nővérem készített nekünk vacsorát. Laci pedig Katival kijött a mikrobusszal, felpakoltuk a tetejére és beszállítottuk az Budapestre, az irodába és lepakoltuk a tárolóban. Éjfél után lett mire befejeztük.

Attól, hogy evangelizátor vagyok, nem ijedek meg a kétkezi munkától.

Egy kis képes beszámoló: