Kedves Szent András Evangelizációs Iskola Családja!

Isten Szent Pál apostolon keresztül emlékeztet bennünket:

„Ne fáradjunk bele a jó cselekvésébe, mert ha nem csüggedünk el, a maga idejében aratni fogunk.” (Gal 6,9)

Minden evangelizációs szolgálat ismeri a lelkesedés pillanatait, de ugyanígy afáradtság, a nehézségek vagy a látszólagos megtorpanás időszakait is. Néha sok mindent teszünk, és végül teljesen kimerülünk; máskor úgy érezzük, hogy keveset teszünk, és feltesszük magunknak a kérdést: vajon valóban haladunk-e előre?

Egy Iskola gyümölcsözőségét nem csupán a megtartott kurzusok száma alapján mérjük, hanem az életeken keresztül, amelyeket Isten a szolgálatunk által átalakít. Ezért amikor a lelkipásztori munka nehézzé válik, ne adjuk fel; amikor úgy tűnik, hogy nem haladunk előre, ne csüggedjünk el; és amikor hosszú időn keresztül ugyanazt tesszük, ne féljünk újrakezdeni. A kulcs nem az, hogy egyre többet dolgozzunk, hanem hogy folyamatosan visszatérjünk a forráshoz. Az az Evangelizációs Iskola, amely egységben marad Jézussal, meg tudja újítani kreativitását, testvériségét és az Evangélium hirdetése iránti szenvedélyét. Ferenc pápa az Evangelii Gaudium című apostoli buzdításában emlékeztet bennünket arra, hogy „az evangelizálás elsődleges indítéka Jézus szeretete, amelyet befogadtunk” (EG, 264). 

Nem egyszerűen azért evangelizálunk, mert van egy 1 teljesítendő feladatunk, hanem azért, mert találkoztunk Krisztussal, és azt szeretnénk,hogy másoknak is lehetőségük legyen találkozni Vele. Ezért, kedves Helyi Szolgálati Csoportok: ne engedjétek, hogy a fáradtság rutinná változtassa a szolgálatot, és hogy a rutin kioltsa a küldetés tüzét. 

Amikor szükséges,álljatok meg, hogy imádkozzatok, áttekintsétek és értékeljétek szolgálatotokat,pihenjetek, új szolgálókat képezzetek, és ismét meghalljátok az Úr hangját. Lehet, hogy ma nincs szükségünk arra, hogy még többet tegyünk. Lehet, hogy arra van szükségünk, hogy újra megtegyük ugyanazt, de megújult szívvel. Tegye fel minden Helyi Iskola magának a kérdést: Megszokásból evangelizálunk továbbra is, vagy azért, mert még mindig ég bennünk a Jézus iránti szeretet? Ha a tűz alábbhagyott, térjünk vissza az Utolsó Vacsora termébe. Ha elfáradtunk, térjünk vissza az Úrhoz. Ha megtorpantunk, merjünk változtatni. Ha kevesen vagyunk, emlékezzünk arra, hogy Isten sok mindent képes tenni azok által, akik nagylelkűen az Ő kezébe helyezik magukat.

A küldetés folytatódik. Az Evangélium továbbra is sürgető. És Iskolánknak még mindig sok mindene van, amit felajánlhat az Egyháznak. Ne fáradjunk bele. Ne veszítsük el a reményt. Ne engedjük, hogy a fáradtság mondja ki az utolsó szót. Jézus meghívott bennünket, elküldött minket, és Ő maga marad velünk.

„És íme, én veletek vagyok minden nap,a világ végéig.” (Mt 28,20)

Bátorság, Szent András Családja! Térjünk vissza a forráshoz, újítsuk megtalálkozásunkat Jézussal, és induljunk el ismét evangelizálni.