A felirat megjelenítéséhez katt a videó kép alján jobb oldalt látható ikonra!

A Biblia személy - bevezetés a Bibliába videótanítás
10. rész: Az emberi nyelven szóló Isten

Engem személy szerint lenyűgöz a következő téma: Hogyan kommunikál Isten emberi nyelven?
Ezt az igencsak összetett témát mi nagyon egyszerűen tekintjük most át. Ezért is szeretem ezt a témát. Isten ugyanis azon a nyelven akarta kinyilatkoztatni magát, amelyet mi használunk: szavakkal, jelekkel, eseményekkel, képekkel, példázatokkal, álmokkal, sőt, még a csönd által is - ahogyan a zenében is van a csöndnek jelentőssége. Azt mondja az Ige a Zsid 1,1-ben: „Sokszor és sokféle módon szólt hajdan Isten az atyákhoz.” Sokszor és sokféle módon kommunikált Isten. Vegyük számba az alapvető módjait annak, ahogyan Isten érintkezik az emberrel!

Először a legegyszerűbb mód, amikor szavakkal szól. De a szavak korlátozottak. Ahogyan Saint-Exupéry mondta: „A beszéd csak félreértések forrása.” Hiszen egy szó számomra jelent valamit, de számodra lehet, hogy más a jelentése. Isten mégis ennek kockázatával együtt vállalta, hogy szavakban nyilvánuljon meg. Elsőnek vegyük azt, hogy Istent az Atyának mondjuk. Az 'Atya' kifejezés egy olyan fogalomból született, amely egy személyes tapasztalat gyümölcse. Igen ám, de az én tapasztalatom az apáról és a te tapasztalatod korlátozottak. Isten Atya? Isten jóval több, mint atya, apa. Ő az atyaság - de az 'atya, apa' szavak nem képesek befogni ennek valóságát. Vagy amikor azt mondjuk, Isten erős, mi van az én fejemben arról, hogy mi az erős? Erős egy motor, egy gép... Valami ilyesmit tudok elgondolni arról, hogy mi az erős... De Isten ilyen módon erős? Hát nem! Isten sokkal, de sokkal több, mint csupán erős: ő a dynamis, ő az erő! Az, amit a nyelv kifejez, az közelít minket Isten misztériumához.

Második: Isten képek és példázatok által fejezi ki magát. Az Ószövetségben igen jó példa erre a teremtés, ami nem olyan történeti beszámoló, mint amire mi a 'történeti' szó jelentése alapján gondolnánk. Nem volt ott senki, hogy megnézze, mit csinál Isten. Ez egy elgondolás, ahogyan a nép megfogalmazza a teremtést, az emberi lény teremtését, hogy ezt ki tudja fejezni. És ezt képek által ragadja meg, amelyek nem történetiek, mégis igazak! Egy másik jó példa Jónás esete a cethallal, bár a Biblia nem beszél cetről, hanem csak nagy halról. Hihetetlen! Történetileg tarthatatlan, hogy megette őt a hal! Csakhogy ez egy példázat, példabeszéd, amely a még hihetetlenebbet mutatja meg nekünk: hogy Isten meg akarja menteni saját népének legádázabb ellenségeit! Az, hogy egy ember egy hatalmas hal gyomrában tartózkodjék - ez hihetetlen. De Isten irgalmas szeretete még hihetetlenebb - az, hogy még az ellenségeinket is meg akarja menteni! Amikor az Újszövetségben Jézus azt mondja, „én vagyok az ajtó”, akkor ez egy kép, és nem ontológiai valóság. Jelentése az, hogy ami az ajtó szerepe, Jézusnak is az a szerepe. Vagy az elrejett kincsről szóló példázat, amely a megtalált kincs fölötti kitörő örömet akarja kifejezni, hiszen az értékesebb, mint minden más, amink csak van! Az irgalmas szamaritánus példabeszéde azt mutatja be, ki is a felebarát. Nem történeti tényt ír le, hanem egy Jézus által kitalált történet, amely azonban valóságos üzenetet ad át.

Harmadik: Álmok és látomások által adott kinyilatkoztatás. Már az Ószövetségben is találunk látomásokat, mint pl. Ezekiel látomása a csontmezőről, amely megmutatja, hogy mindenki feltámadhat, és ezzel reményt ad nekünk. Vagy ott van Jákob látomása az égig érő létráról, ami Jézusnak, az ég és a föld között egyedüli közbenjárónak a küldetését hirdeti már előre. Ezek tehát képek, amelyek az átadandó üzenetnek a lényegét jelenítik meg. És ez látomások, vagy akár álmok által történhet. Az Újszövetségben több álomlátót is találunk, mint pl. Józsefet, Mária jegyesét, aki álmában tudja meg, hogy az, ami menyasszonya méhében történik, az a Szentlélek műve. Egy másik látomásra példa az, ami Joppéban történik, amikor az égből a négy sarkánál összefogott kendő ereszkedik alá, és hang szól: „Edd meg!” Ezzel Isten azt nyilatkoztatja ki, hogy az üdvösség minden népnek szól, az üdvösség univerzális. Isten tehát álmok, vagy látomások által is ad üzenetet.

Negyedik: Mint ahogyan jelek által is. A jelek jelentést hordoznak. A jel jelentést hordoz (szemafor: jelhordozó), és ezt a jelentést kell megértenünk. Nem azt, amit látunk, hanem amit ez közöl. Az Ószövetségben is vannak ilyen jelek: a Vörös-tengeren való átkelés például ilyen jel, vagy amikor Jeremiás a fazekas házába látogat, és ez megmutatja, ahogyan Izrael népe Isten kezében van. És ilyen az is, amikor Izajás Acház királynak prófétál, hogy lesz majd egy lány, ahogy Máté idézi: egy szűz, aki méhében hordozza majd Emmánuelt: velünk az Isten. Végül három újszövetségi jellel fejezem be:
1. Jézus szombati gyógyításai, amelyek azt mutatják, hogy a törvény van az emberért, nem pedig az ember a törvényért.
2. A szeretet legnagyobb jele, amikor odaadja életét azokért, akiket szeret.
3. Feltámadásának jele, amely arra tanít bennünket, hogy minden lehetséges! Mindenki feltámadhat! Mindig van esély az újrakezdésre! Ez Jézus Krisztus feltámadásának a jele. Ami valóságos, megtörtént esemény! De van egy további jelentése is, ami egész életünkre érvényes.

Összefoglalom: Isten emberi nyelven fejezte ki magát, ami időnként azonban igen korlátolt, máskor viszont nagyon is sokrétű és gazdag. Isten az emberi nyelvet akarta használni, azt, amelyiken te is, én is beszélünk, hogy érintkezésbe léphessen velünk. Csak épp tudnunk kell értemezni, mindig a megfelelő műfaj szerint, hogy mit közöl azzal Isten.
Fusson, terjedjen Isten Igéje, amelyet oly sok és oly sokféle módon közöl velünk!
Isten áldjon meg téged az ő Igéjével!