Együtt

Csütörtökön a hó utolsó napja volt, tehát elkészítettem a havi szolgálati beszámolómat és hírlevelet állítottam össze és küldtem ki. Danival egyeztettem az Ábrahám képzésről. Hála Istennek a hónapért, még ha sok betegeskedés is volt benne.

Pénteken a zalaegerszegi Jánosról egyeztettem Attilával, aztán még Orsival, Adalberttel, Zolival, Tóth Anikóval, Danival. A nap fő tevékenységét az tette ki, hogy fogalmaztam a Fülöp kontra Új élet Krisztusban témakörről a nyílt levelet. El is készültem vele, a tanácsnak elküldtem véleményezésre. Egy hét múlva kiküldöm a munkatársaknak. Örülök, hogy ez sikerült. Nehéz a kérdés, mert újra kell tanuljunk valamit, és ugyanakkor sokat apró, de fontos javítanivaló is van a kurzuson. A mostani szegedi mindenesetre biztató volt, hogy nem állunk távol a céltól.

Szombaton a zalaegerszegi János naptárát állítottam össze. Húzós lesz. Aztán a pécsi Ábrahámmal törődtem, készültem rá. Cs. Laci hazatérőben volt Nagy Robitól, ő hozta le a cuccokat, autópályát találkoztunk, aztán utaztam Pécsre. Baján megálltam Timonál, hogy átadjam az abszolutórium igazolását és hogy lássam Andit. Este lett, mire Danihoz értem. Felkészültünk a másnapra, aztán aludtunk :).

Vasárnap reggel a mise után találkoztunk a pécsi csapattal és csináltunk az Ábrahám képzést. A képzés világosra sikeredett, ez jó volt. Nagyon örültem, mert sokakat már igazán régen láttam. A szembre ölelném az egész csapatot, úgy megesett rajtuk a szívem. A képzés után még Daninál telepítettünk, hogy meg tudja csinálni a 7 fiatal adaptációs jegyzetét, aztán indultam haza. Fél tizenegyre itthon is voltam.

Legyen neked, hála Jézus, hogy velem jártál. Nem voltam egyedül.

  • Jóbel