Iskola-roham

Ebben a hónapban már 4. iskolai lelkigyakorlat programján dolgozom. Az esztergomit követte Szobon a Legyél igazi 27 izzig-vérig kamasszal! Komoly kihívás volt, izgalmas. A legjobb poén az volt, hogy Ádámmal ketten tartottuk és a gyerekek nem akarták elhinni, hogy tényleg ez a becsületes nevünk: Ádám és Éva :D Na de az Úr nagyon jó volt! A sok-sok készülődést és imát megáldotta és magokat ültetett. Számunkra erőteljesen tapasztalható volt Isten jelenléte, segítsége, gondoskodása. A résztvevőkben ez valószínüleg később fog láthatóvá válni. Szombaton este értem vissza Szobról és hétfőn reggel már jött is a következő: 120 gimis a 13. kerületben. Annyira más minden egyes alkalom: a körülmények (iskolák, osztályok, létszám, időtartam, fiatalok kora, szintje, nyitottsága) és ahogyan az Úr megáldja. Újra és újra tapasztalom, hogy bármennyit is készülök, lehetetlen felkészülni arra, ami vár! Pillanatok alatt realizálom, hogy amit készítettem, azt át kell alakítani a csapathoz igazítani. Újra és újra megélem, hogy kevés vagyok és ha Isten nem tesz csodát, akkor falaknak beszélek... Hiába minden videó, izgalmas program, kreatív foglalkozás, játék, ének, bohóckodás. Fejem tetejére is állhatok... Ha Isten nem tesz csodát, nem történik semmi! És Ő jóóóóóó!!! Minden alkalommal csodát tett!!! Döbbenetes! Annyira szereti Isten ezeket a kamaszokat és annyira szomjazik utánuk, annyira keresi őket, hogy az már hihetetlen!!!! Bár csak felfognák mennyire közel van hozzájuk Isten szeretete!!!
  • éva