Boldogok

„Boldog a beteg, mert megtapasztalja barátai gondoskodását.” Ez is lehetne a Boldogok vagytok kurzusunk konklúziója a számomra. A múlt hét e kurzus körül forgott. Először csináltuk önállóan Magyarországon, úgyhogy alapos felkészülést igényelt.

Kedden a hiányzó vendégek szövegét készítettem el a kurzushoz. Szerdán a megbeszélt két dinamikát írtam meg és a témáimra készültem. Csütörtök is a készüléssel telt és a szervezésekkel. Este utaztam Budapestre. Péntek délelőtt találkozott a szolgálócsapat és egy erős hajtással, de teljesen sikerült mindennel elkészülni. Jó barátokkal szolgálni :). Kriszta koordinált, Mózes és Mariska főzött, Böncus kezelte az eszközöket és a plakátokat, Laci, Zsolti, Kati tanított velem. A résztvevők vegyesek voltak, voltak újak és öreg rókák, úgyhogy a kurzus befogadása is különböző szintű volt. Abban megerősödtünk, hogy a kurzus alapüzenete nagyon jó, és azt jobban is sikerült átadni, mint a tavaly, de még látunk benne lehetőséget, amit még nem aknáztunk ki. Aki nem volt, jöjjön jövőre!

Én péntek estére már éreztem a betegség szorítását, szombat délután már legyőzött, estére pedig kidőltem. De azért végigcsináltam a kurzust. Pont úgy jött ki a lépés, hogy addigra már a többiek tanítottak. Vasárnap 5-re lett vége a kurzusnak. Elpakoltunk, záró teamet csináltunk, utána jöttem haza, kb. fél 11-re.

Hétfőn pihentem, kúráltam magam, aludtam, gyerekekkel játszottam, ha ébren voltam. A hétfő estére tervezett András kurzus megbeszélést kérésemre elhalasztottuk, mert annyira még nem voltam magamnál. Beszélni már tudok, csak mély a hangom :). Most újratervezem a napjaimat, próbálom felvenni a ritmust. Az ima most jöhet értem, hogy a légző a szervezetem egészségre találjon.

  • Jóbel