A múlt hetem az Álomlátó kurzura való készüléssel telt. Először csináltuk, egy csomó kihívás volt a tanításokkal, eszközökkel, kellékkel kapcsolatban, amit kitöltötte a múlt hetet. (Persze közben még készültem az előttem álló Emmauszra is.) Csütörtök reggel indultam el az irodába, ott összepakoltunk, Kati és kész lett a koordinátori anyagokkal és indultunk Csanakra. Annyi év után újra Csanakon együtt szolgáltam Tündivel és a csanaki csapattal. Ez magában már egy álom teljesülése volt :).

Péntek estére megérkeztek a résztvevők, dugig volt a ház, mindegy hatvanan voltunk. A kurzus pedig azt adta, amit vártunk. Én úgy láttam a visszajelzések alapján, hogy a kurzus üzenete világos volt és átment. Egyébként pedig nagyon szükséges volt ez a kurzus már a magyar iskolának. Isten hallgatásának érthetetlensége és titka már sokakat sebzett meg. Nagyon hálás vagyok a kurzusért, hogy megvalósult. Sokat nevettünk a hétvégén, annak ellenére, hogy a kurzus témája nem túl vidám, a kurzus módszertanában sok vidámságra adó elem van :). Készítettünk néhány fényképet is ezekről.

Nagyon keveset aludtam a kurzuson, féltem a fáradságtól vezetni egyedül hazafelé, de végül egész jó volt. Az a hír fogadott itthon, hogy 18 jelentkezőnk van az Emmausz kurzusra, úgyhogy indul a következő verkli.