Igen, ez volt Angéla záróvéleménye a zalaegerszegi János kurzusról. Valóban velünk volt Isten.

Amikor megérkezett a hóvihar, akkor gondolkodtam el: ha eredeti időpontban hagyjuk - csütörtöki kezdéssel - nem kezdődik el a kurzus, mert nem érünk oda a hó miatt. Isten akarta a kurzus. Jelen is volt végig. Mi néha kételkedtünk, hogy lehet-e ilyen rövid idő alatt kurzust tartani, de Isten eldöntötte, hogy ő akar! :)

Nekünk nagyon fárasztó volt, mert 5-en voltunk, 4 tanító. Reggel kezdtük 8-kor, este fél 10-ig tartottuk a témákat. Éjjel 2-kor feküdtem. Délután visszaértünk az étteremből és máris kezdtük a délutáni tanításokat: Angéla, Zsolti, Kati, Bibó voltak velem. Attila koordinált. Ha nincs velünk Bíborka, nem működött volna, nagyon engedelmesen és szorgalmasan készített elő minden témát, eszközt. Hiba nem volt a szolgálatában 4 nap alatt.

Jól éreztük mi is magunkat, a szolgáló csapat baráti volt. Isten pedig mélységeket adott: pl. a fazekasműhelyben. És sokat nevettünk is, a jelenetek nagyon jók voltak, pláne azok, amelyeket a helyi résztvevők készítettek el.

Egy nagyon jó élmény volt: team belsőleg baráti, résztvevők aktívak, nyitottak és érdeklődőek, Isten pedig cselekedett. Köszönjük, akik imádkoztatok értünk!

Vasárnap este 11-re értem haza Szegedre. Hétfőn, pihentem. Este Adalbert atyánál voltunk missziós esten.