Isten álma, az én álmom

Az egyházmegyében folyó pasztorális tervezéshez készült:

Isten álma e jelen világról, társadalomról – szerintem:

E világ olyan társadalmáról álmodok, amely felismeri és befogadja az igazi világosságot. (Jn 1,9–11), amely sóvárogva várja (Róm 8,19) Isten szeretett fiának országába való áthelyezését (Kol 1,13).

Megjegyzés: ez nem az ideális táradalom víziója e földön, mert azt az egyházi vízióban írjuk le, és nem is az abszolút ideális társadalom, mert azt az új világra reméljük; ez a vízió az egyházon kívül állókra vonatkozik.

Isten álma egy Egyházról és egy egyházmegyéről – szerintem:

Egy olyan egyházról/egyházmegyéről álmodok,

  • amelyben mint kontraszttársadalomban újra a világ elé van élve Jézus életmódja (Mt 5,13–16) és
  • az evangélium (a maga oktalanságában és botrányosságában) fel van kínálva a társadalom számára (Mk 16,15–16).
Isten álma a krisztusi közösségről – szerintem:

Egy olyan közösségről álmodok, amely a Jézus körül elérkezett Isten Országa/Uralma (Mk 1,15).

Isten álma a jelen világban élő emberről – szerintem:

Olyan emberről álmodok,

  • aki a felkínált üdvösséget elfogadja (1Tim 2,4), vagyis újra Istenre bízta életét és
  • aki Jézusnak tanítványa, vagyis aki olyan, mint a Mestere (Mt 10,25), mindenben Őt követve: úgy él, mint a Mestere, úgy gondolkodik, mint a Mestere, úgy érez, mint a Mestere, úgy dönt, mint a Mestere, úgy imádkozik, mint a Mestere, úgy viszonyul, mint a Mestere, úgy szeret, mint a Mestere, úgy bocsát meg, mint a Mestere, úgy remél, mint a Mestere, úgy hal meg, mint a Mestere…
  • Jóbel