Ábrahám

Termékeny napjaim voltak: Hétfő után leálltam a pörgéssel, hogy egy feladatnak szenteljem magam, mégpedig a vízió és küldetés munkatársi képzésnek. Nem csak megírni kellett, hanem előbb bizonyos részeit kitalálni: analógia, bevezető téma, szintetizáló, személy, akiről elnevezhetnénk, panorámakép... Most éjszakára a vázlat többsége készen van. A képzés az Ábrahám nevet kapta. :) Ábrahámé volt ugyanis az első vízió az üdvtörténetben és olyan jól tudta továbbadni, hogy nem is szakadt meg Krisztusig. Szóval róla neveztem el. Készítettem hozzá egy egyszerű rajzot is. Analógia a Szent Péter bazilika építéséről, bevezető téma, téma a vízióról és utána jön a már elkészített 10 alapnyilatkozat az iskoláról. Nincs még teljesen kész, de már egész jó ahhoz, hogy vasárnap megcsináljuk Velencén a székesfehérvári csapatnak.

A szokásos teendők persze voltak: jelentkezők, levelek, rövid megbeszélések, de döntően ezzel foglalkoztam kedden, szerdán és csütörtökön.

Amióta megvan a repjegy Rómába minden nap igyekszem 1-2 órát nyelvet tanulni. Kedden volt Ildikóval angol órám is.

És ma frissítettem az OpenSong fordítását. A jövő héten lesz kiadás.

Amire még oda kellett figyelnem ebben a három napban az a karizmatikus találkozó körüli szervezés volt. Sok fejlemény volt a héten, nem kevés órát vitt el.

Holnap reggel indulok Pestre. Viszem édesapámat is hegesztővel és mindenféle szerszámával. Holnap az irodát pakoljuk: kész a festés. Szombaton még készülünk Velencére. Vasárnap Velence. Hétfőn Szécsénybe megyünk előkészíteni a Pál kurzust. Kedd-szerda-csütörtök-péntek: édesapámmal építem a budapesti raktárba a polcokat és a plakáttartókat. Szombat: Zalaegerszeg, Ábrahám képzés. 9 napot leszek távol. Amióta van Dóra, ilyet még nem csináltam.

Egy dolog miatt nagyon szomorú vagyok: amióta van Budapesten iroda, azóta szervezgetik a lányok, hogy legyen polc meg plakáttartó. Hat év alatt nem sikerült. Most is volt egy segítségkérés a fenntartói klub felé, hogy tudna-e valaki segíteni. Végül egy jelentkező akadt: a saját édesapám. Ő fogja megcsinálni, én leszek a segédmunkása. Annak örülök, hogy végre lesz. De hogy ennyire érdektelenség vesz körül, az elkeserít. Egyrészt azt kéri tőlem a Tanács is, hogy adjak át a feladataimból... de végül az van, hogy amit nem csinálok meg, az nem lesz kész. Hogy van ez Jézus?

  • bubu