Pénteken Budapesten voltam, reggel utaztam:

• Készítettük elő Katival a szécsényi Ábrahám napot. Mellékletek, mappák, címkék, kitűzők... ez mindig eltart egy jó ideig, mégha már rutinosan is megy :). Estére teljesen összepakoltunk mindent.
• Titusszal találkoztam, mert hivatalos egyházi papírokat készítettem, amiket átnézett, mielőtt elküldtem volna.
• Meg ami mindig van, ha felmegyek Budapestre... „segíts ebben, segíts abban”.

Szombaton korán keltünk Katival. Reggel az irodában bepakoltam az autóba, 6-ra Katinál voltam, 8-ra pedig a szécsényi ferencesek kapujában. Ez az út sima volt. :). Az Ábrahám nap olyan volt, mint amilyen szokott lenni: jó élmény. Mi is egyre jobban tartjuk, azt hiszem. Felvidéki testvérek is voltak: Tomi és Erika. Este 6-ra lett vége, utána még beszélgettük a házigazdákkal Johannával és Gáborral, majd hazafelé vettük az utunkat. De most egyszerre volt eső és köd is, még jó hogy nem volt ónos eső :). De Isten jóvoltából visszaértünk Budapestre, majd egy kis pakolás után nekivágtam az M5-nek Szeged felé. Itt már egész jól lehetett vezetni, nem kellett 50-nel menni.

Dicsőség Istennek ezért a napért!

Először használtuk ezt a vizualizációt, a KEKAKO megértéséhez.